2018. március 11., vasárnap

Utcánkép

Felújítják kis utcánk burkolatát. Na, nem annyira, új akkor volt utoljára amikor a Kovács bácsi száguldozott rajta a lovaskocsijával a bulgárföldje és a piac között, minket gyerekeket meg kakasok, és harcias ludak hajkurásztak a füves árokpartokon. Vagy mi őket.


Na, ehhez is ugyanúgy ért az aprónép, mint a szelepszárszimmeringhez, de inkább a háziasszonya, amék ráér az emeleti ablakból áttekinteni a helyzetet. Azután megvitati úton útvégen, ahol összefut, és a tanulságot kicseréli  a másikon, hogy mérnemúgy. 

Lehetne, persze, másképp is, de azt errefelé elmagyarázni kissé bonyolult.


Nemcsak azért, mert "azok ott" nyugodtan elkezdhetik bármely évszakban, nem kell, lesni a harminc napos előrejelzést, hogy NA MOST! - lesz itt minden, eső, dagonya, fagy, olvadás, dagonya, csak tükör(*) nem, a két kis bobcat rémülten küszködik fel, s alá az agyagos bányakavicson.

(*) az útpálya síkja




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése